Néhány szó a közlekedésről. A legfontosabb talán az, hogy nincsenek szabályok. Illetve egy szabály van. Anak van elsőbsége, aki hangosabban nyomja a dudát. "Balra hajts!" van, minek eredményeként egy európai ember állandó veszélyben érzi magát. Főleg azzal a sebességgel és azokon az utakon :-)
Persze néhány óra alatt ezt is megszokjuk. A képen látható "platós riksa", ahogy mi neveztük volt az egyik fő tömegközlekedési jármű, amit használtunk. Ennél valamivel komfortosabb a 2 személyes változat, ahol enyhén párnázott üléseken, nap elleni árnyékolóval kényeztetik az utasokat. Gyakorlatilag bárhová el lehet jutni ezekkel az eszközökkel.
A riksa mögött egy busz, épp csak a nyitott ajtóban állnak. Ahogy elszáguldozik a bhakták mellett, egy gondolat jár a fejemben: "Lábakat behúzni!"
A pbahuknak általában nehéz volt a több európai ember a platón. A helyiek 50-60 kiló körül vannak maximum. Belőlük akár 9-12 is felfér egy ilyen járműre. 4 jól táplált európaival bizony meg kell küzdenie a vezetőnek! :-)
Bámulatos, hogy bárhova nézel, élő vallást látsz. Itt éppen az Úr Caitanya táncol éjjel-nappal. Természetesen éjszakára elfüggönyzik, hiszen Ő is alszik.
Villanyszerelés indiai módra.
Ez a fa az Úr Caitanya születési (megjelenési) helyén áll. Illetve már akkor is ott állt. Helyszín: Yogapith
Furcsa ott állni, egy olyan szent helyen, amiről már sokat olvastunk. A fák mesélnek. Érdemes megfogni a törzsüket, átölelni őket. Itt ezt sajnos nem tudom megtenni, mert nem érem el, felmászni pedig nem merek. Így aztán csak egy lehullot levelet szedek fel, becsukom a szememet és próbálom átvenni a rezgéseit. 500 évvel ezelőtti bhajanok, mantrák hangját hallom, nyelem a könnyeimet. Szinte látom magam előtt a harinámozó bhaktákat, élükön az Úr Caitanyaval... Ez a fa, ezek a kövek, földek mind látták ezt.
Indiában a fákat kívánságteljesítőnek tartják. Ezért hát mindenki kívánt valamit. A helyiek a kívánságuk megerősítésére apróságokat aggatnak a fára. Javaslom figyelmetekbe a gigantikus japa láncot.
Egész utunk során nem győzzük fotózni a Murtikat. Vannak szebbek, még szebbek, és csodálatosan szépek. Akadnak olyanok is, Akik a mi szemünknek furcsák. De Ők is szépek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése