A dolgosan múló hétköznapok közben fel sem fogom, hogy ismét útra kelünk. Amikor 2012-ben még haza se jöttünk, már megérett bennünk az elhatározás, hogy megismételjük.
Igazán csak akkor kezdtem ébredezni, amikor a csapat egy része, köztük barátnőm is elmentek, s interneten láttam a megosztott képeket.
Akkor rájöttem, ideje nekünk is készülődni.
Bőrönd bepakolva, kiskutya kipakolva.
Igyekszem majd átadni Nektek, én hogyan láttam a dolgokat.
Hálás vagyok az egri csapatvezetőnek, hogy mélyen az utazási irodák árai alatt önerőből szervezi ezeket a zarándokutakat, hisz így sok embernek lehetősége nyílik elmenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése